A hazai köztudatban a magyar zöldpárt(ok)ra különböző címkéket aggatnak, vélt vagy valós indokokkal. Ezek közül az egyik leggyakoribb, amivel személyesen találkozom, hogy az LMP egy néhány éve eltűnt, de a magyar politikai életben közel két évtizeden át meghatározó szereppel rendelkező párt ideológiai örökösének tekinthető. Van ennek az állításnak bármilyen tényszerű alapja? Valóban ennyire hasonlít a két csoportosulás világnézete, politikai programja? Az alábbiakban erre keresem a választ.
A hasonlóságokról
Az LMP Alapító Nyilatkozatában a következőt olvashatjuk:
"Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok, az egyéni és közösségi szabadságjogok védelme, az emancipáció és a jogkiterjesztés eszméi mellett. A politikai kérdésekre intézményes megoldásokat keresünk, elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézményekben megvalósuló önrendelkezés mellett, elutasítjuk a tekintélyelvű vagy erőszakos megoldásokat. Ebben az értelemben liberálisok vagyunk."
Ha mindezt összevetjük a magukat liberális pártként definiálók által korábban képviselt nézetekkel, azt mondhatjuk, hogy e tekintetben valóban jelentős hasonlóságokat fedezhetünk fel. Amit viszont ezen a ponton le kell szögezni: az alapvető szabadságjogok védelme, a diszkrimináció bármiféle megnyilvánulása elleni határozott fellépés, valamint az egyes, kirekesztett csoportok emancipációja a megjelenése óta fontos alkotóeleme az ökopolitikának, azaz része kell, hogy legyen egy hiteles zöldpárti programnak, teljesen függetlenül az adott politikai színtér többi szereplőjétől!
A hasonlóságok sorát ezzel itt le is zárhatjuk.
A neoliberális és a zöld világkép
A két ideológia különbözőségét egy táblázatban foglaltam össze a könnyebb átláthatóság és értelmezhetőség kedvéért, egy-egy szempont alapján, nagyon röviden, kulcsfogalmakra korlátozva. Íme:
|
Témakör |
Neoliberális válasz |
Zöld válasz |
|
A gazdaság működésének alapja |
A szabad, korlátozásoktól mentes piacgazdaság. Friedman elmélete szerint az állami beavatkozás eltéríti a piacokat az egyensúlyi fejlődési pályáról, azaz nem valósul meg tökéletesen a kereslet-kínálat közötti kiegyenlítődés. A növekedés legfontosabb mutatója a GDP. |
Elutasítja a korlátozásoktól mentes modellt, mivel a kapitalizmus drámai mértékű gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségeket szül. A zöld gazdasági modell jelszava a fenntarthatóság, amely a természeti erőforrások véges voltára, valamint az emberi életminőség javítására való tekintettel a növekedést minőségi, nem pedig mennyiségi szempontból ítéli meg. |
|
A gazdaság legfontosabb szereplői |
A multinacionális vállalatok |
A kis-és közepes vállalkozások |
|
Globalizáció megítélése |
Mivel a tőke a legmagasabb profittal járó és leggyorsabban megtérülő befektetéseket keresi, a világgazdaság szempontjából a piaci liberalizáció és a tőke szabad áramlásának biztosítása kiemelkedően fontos, ezért a neoliberális politika a globális piac és a globalizáció híve. |
A zöld ideológia nem globalizációellenes, hanem globalizációkritikus. Elismeri ugyan a globalizációnak köszönhető fejlődést bizonyos területeken, de gátat kíván szabni káros hatásainak, mint amilyen például a társadalmi olló további szélesedése,a munkavállalók kizsákmányolása, vagy az egyre növekvő társadalmi igazságtalanságok. |
|
Munkahely-teremtés |
A tőkemozgások és befektetések korlátozásmentességével, a nagyvállalatoknak adott különböző adókedvezményekkel igyekszik minél több munkahelyet teremteni. Magyar viszonylatban ez elsősorban betanított munkásokkal működő "összeszerelő műhelyeket" jelent. |
A kis- és közepes vállalkozásokat és a helyi gazdaságok megerősítését helyezi előtérbe. Prioritást élveznek a magasabb hozzáadott értéket megkövetelő állások, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal összefüggő beruházások. Részmunkaidős állások támogatása a családosok és a nők helyzetének javítása érdekében. |
|
Energiapolitika |
A leggyorsabban megtérülő, legolcsóbb energiaforrásokra fókuszál, amelyek a növekvő árak ellenére is még mindig a nem megújuló, fosszilis energiahordozók, melyek olcsóságuk ellenére komoly környezeti terhelést okoznak. |
A helyben előállított, lehető legalacsonyabb környezeti terheléssel járó, fenntartható, megújuló energiaforrásokat, valamint az azokkal kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, beruházásokat támogatja. |
|
Mezőgazdasági termelés, állattartás |
Monokulturális, a legmagasabb terméshozamú növényfajtákra koncentráló, nagybirtokon alapuló, gépesített élelmiszertermelés, intenzív állattenyésztés. Tömegtermelés a minőségi kritériumok előtt, ezért jellemző a vegyszerek nagyarányú használata. |
Kis-és közepes családi birtokokra épülő, a helyi feltételekhez igazított, jó minőségű élelmiszertermelés, extenzív állattartás, a biodiverzitásra való tekintettel a növény- és állatfajok széles skáláját felvonultató, vegyszermentes biogazdálkodás. Az élelmiszerrel történő pazarlás megakadályozása. |
|
Vidékpolitika |
Még ha feltételezzük is, hogy nem tudatosan, de a neoliberális, globalizációpárti gazdaságpolitika jelentősen hozzájárul az urbanizációhoz és a lakosságnak a városokba irányuló vándorlásához, ami elsorvasztja a vidéket. |
A helyi erőforrásokat a helyi közösségek birtokolják, a kis- és közepes birtokokra épülő termelés, és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar biztosítson megélhetést a vidék számára. |
|
Oktatáspolitika |
Az állam feladata az oktatási rendszer kereteinek meghatározása, a rendszer működtetése, nem pedig fenntartása. A cél az önfenntartó oktatási intézmény, aki tanulni akar, az fizessen. |
Biztosítani kell, hogy a tanulmányi lehetőségeket az egyéni képességek, ne pedig a vagyoni helyzet határozza meg. A központosított helyett a helyi közösségek igényeihez igazodó oktatási rendszer. Mivel a magas színvonalú oktatás jelenthet Magyarország számára kitörési pontot, az oktatás és a kutatás-fejlesztés állami támogatása elsődleges. |
|
Egészségügy, nyugdíj-rendszer |
Piaci alapon szerveződő, azaz profitorientált, magánkézben levő intézményekre épülő, az egyén vagyoni helyzetétől függő egészségügyi ellátás és nyugdíjak. |
Az állam feladata az állampolgárok alapellátásának biztosítása azok vagyoni, társadalmi helyzetétől függetlenül. Az egészségügyet és a nyugdíjrendszert nem lehet piaci logika alapján üzemeltetni. |
A fentiek célja a terjedelemre való tekintettel csupán egy tömör összefoglalás a tekintetben, hogy megmutassa a két világkép között feszülő alapvető ellentétet. Egy-egy témakör hosszabb, mélyebb elemzése természetesen további aspektusokra világíthat rá, de véleményem szerint a két filozófia lényegét tekintve teljesen eltér egymástól. Mindezek ismeretében úgy gondolom, teljesen alaptalan a két politikai család egymásnak való megfeleltetése, vagy bármilyen, arra irányuló kísérlet.
